Az unalom ok nélküli szenvedés.

H. P. Lovecraft írásainak kedvelői számára valszeg nem is hangzik idegenül a cím, de a számítógépes gamereknek is ösmerős lehet, az annó megjelent Call of Cthulhu - Dark Corners of the Earth című játék alapján (hogy a hardcore szerepjátékosokról inkább ne is beszéljek). Jelen bejegyzésemben azonban nem Lovecraft mester vitathatatlan írói értékeit akarom magasztalni, sokkal inkább egy olyan comic-strip sorozatot fogok ajánlani, amely teljes egészében a Lovecraft által teremtett mítoszra épül.

A főbb szereplők a Mérhetetlen Vének, úgymint: Cthulhu, Nyarlathotep, Shub-Niggurath, Yog-Sothoth (köszönöm, nem csuklottam, tényleg így hívják őket). Ők nagyhatalmú, ősinél is ősibb istenek akik nagyon szeretik az embereket (nyersen vagy félig véresen, körítéssel, vagy anélkül). Szerepelnek még persze a shoggoth-ok (rémséges teremtmények, kábé úgy kell elképzelni őket, mint egy szemekkel telitűzdelt intelligens(?) puddingot),  Tindalosz kutyája (valami tér-idő cuccok meg dimenziók között bóklászó eb), és egyéb, a Cthulhu-mítoszból ismerős lények.



Furmányos poénokat agyalt ki Francois Launet rajzoló; egyik favoritom az, amikor Tindalosz ebecskéje egy csokor virággal a szájában könnyeket hullat Maurits Cornelis Escher sírjánál (ő volt az a faszi, akinek a lehetetlen háromszöget meg a hasonló képtelen cuccokat köszönhetjük). Aki ezek után kedvet érez a mókához, az kattintson ide az eredeti verzió megkukkolására vagy ide a magyar fordításért. Aki pedig Lovecraft világában szeretne elmerülni, az megteheti itt.