Aztán a meghívottak-fellépők... Gergely "aszerelemdaláraelindultemanuelle" Róbert? Amennyit láttam belőle, a mamák jól szórakoztak meg élvezték, de nekem egy tizenvalahány éve lejárt haknizenész aki unalomig koptatott feldolgozásokat nyomat, valahogy nem nevezhető húzónévnek... Krisz Rudolf, alias Krisrudy? Bazdmeg, a legelső dal első fél percében megakad a playback-cédé, aztán kicsit gyanús volt a dolog... ha már felrángat magával a színpadra két szerencsétlen ekekapást egy basszgitárral meg egy billentyűssel, akkor mé' nem játszanak élőben? Ne válaszolj, én is sejtem, miért... Na meg a Kryolit... jóvanna, szatmári banda, kell nyomni őket, semmi gond. Arra azonban nincs bocsánat, hogy pontatlanul és falsul játszanak. Nem vagyok egy vájtfülű-vájtszemű konzervatóriumi mindentudó, de amit az unos-untalan játszott véneurópával műveltek, az több volt, mint gyalázat. Mindegy, az igénytelen jónép becumizza ezt is.
Sorolhatnám még, de nem fogom. Csak felhúzom magam. Előre hallom a sok önsajnáltató-mentegetőző rinyálást, hogy "dehát istenem, ennyi pénzből kész csoda, hogy sikerült megcsinálni" meg hasonlók. Erről megint külön vitát lehetne nyitni...
A nagy PMN gyakorlatilag egy gyengécske falunap-jellegű rendezvénnyé degradálódott. Főleg, hogy baromira nem volt benne semmi kimondottan "partiumi" jelleg. Egyáltalán, mi a tosz az, hogy partiumi? Se nem magyarországi, se nem erdélyi, afféle fele apă, fele víz, a hírös nagy debreceni cívisek dzsentri-leszármazottjainak valami távoli, elkorcsosult, vidéki rokona, aki gyógyíthatatlan megalomániájában azt hiszi, hogy ő is valaki?
Ők szóltak be